•  
  •  
  •  
  •  

Tanulási zavarok/ tanulási hatékonyság alapjai

Mit jelent a figyelemzavar? Hogyan kapcsolódik hozzá a hiperaktivitás?

Gyakran fordul elő az impulzivitás, hiperaktivitás a tanulók magatartásában. Ennek lényege, hogy a gyermek nem tud nyugodtan megülni, állandóan közbeszól az órán, zavarja más tanuló munkáját is. Ez a mozgásosság, „mozgáskényszer” gyakran jár együtt a motoros koordináció fejletlenségével.

Figyelemzavarok: Gyakran hullámzó intenzitású figyelem jellemzi a tanulási nehézséggel küszködő gyereket. A túlzott elterelhetőség is megfigyelhető, ahogyan szelektálási problémák is jelentkezhetnek – nehézség a feladat szempontjából lényeges ingerek kiválasztásában az ingerek sokaságából. Ugyancsak gyakori a perszeveráció, a figyelem megtapadása: ilyenkor a tanuló úgy viselkedik, mintha nem hallaná, hogy hozzá szólnak, gyakran „álmodozik”, mert más dolgok kötik le a figyelmét, mint az órai feladat.

Az un. ADHD/hiperaktivitás, figyelemzavar  időben elkezdett  pszichológiai- gyógypedagógiai/ fejlesztőpedagógiai fejlesztése azért fontos, hogy iskolába lépéskor minél tartósabb figyelmi teljesítményt tudjon produkálni a gyermek.

Cikk folytatása

Mi is a beszédfejlődési zavar? Miért sajátos nevelési igényű az ilyen tanuló? Mit tehet a szülő ebben az esetben?

A tanulási nehézséggel bíró tanuló gyakran gyenge beszédartikulációval, szegényes szókinccsel rendelkezik, nehezen találja meg a megfelelő szavakat, beszédszövése széttagolt, akadozott. A szóbeli kommunikáció és a kérdésekre adott válaszok sokszor rövidek, és gyakran hasonlítanak a kisebb gyerekektől elvárt válaszokra. Fejletlen lehet a nyelvtani szerkezetek használata is. Egyszerűbbtől a bonyolultabb mondókák tanításával, közös énekléssel, sok-sok szóbeli közléssel és beszélgetéssel, az artikuláció finomításával mi szülők is támogathatjuk gyermekeink beszédének fejlesztését.

Iskolaérettség: MI mindent kell tudni csemetéinknek, mikor iskolások lesznek?


Milyen fejlettségi színvonal jellemző az iskoláskor küszöbén?

Az iskolaérettségi szintet a gyermekek harmonikus személyiségfejlődés esetén a 6 és 7 éves életkor tájékán, biológiai és pszichológiai/lelki tényezők együttes hatására érik el. Ennek egyik legszembetűnőbb jele a testi változás: megnyúlnak a végtagok, megváltozik a kisgyermek testalkata, elveszíti „pocakos” jellegét, elkezdődik a fogváltás.
Az idegrendszer érését jelzi, ha a gyermek jelzi tudásvágyát, pl. érdeklődik a betűk, számok iránt, várakozással tekint az iskolára.
A zavartalan iskolai beilleszkedéshez kellő önállóság szükségeltetik, mely az öltözködésben, tisztálkodásban, étkezésben éppúgy megnyilvánul, mint a tanulással kapcsolatos feladatok elvégzésében. Éppígy minden iskolai szituáció megkívánja az adott helyzet megértését, az együttműködésre való képességet, ill. a szabályokhoz való alkalmazkodást.

Cikk folytatása

Zökkenők az írás tanulása során

1. Az írás
a) A helytelen ceruzafogás nehezíti az írástanulást, visszafogja a fejlődést, a kudarcélmény a lelki feltételeket rontja. Igazi hátrányai gyakran csak a későbbi években, 4-5. osztályban mutatkoznak, amikor megnövekszik az írás mennyisége és tempója. A nehézkes ceruzakezelés sok energiát emészt fel, hamarabb elfárad az író gyermek. Iskolakezdéskor fejletlen a kézizomzat, ezt sok apró, finom mozgással kell fejleszteni.

Cikk folytatása

Iskolakezdés? Óvodakezdés? Mi lesz a gyermekemmel?



Kedves Szülők!




Tanév elején sok szülő aggodalmaskodva várja az óvodakezdést, vagy az első becsengetést. Vajon hogy fog szerepelni a gyermekem? Megfelel majd az iskolai elvárásoknak? Végig üli azt a negyvenöt percet? Belekiabál majd az órába? Lesz elég fegyelme az iskolai feladatok megoldásához? Meg fogja érteni a feladatokat?

Kedves Szülők!

Aggodalomra kisebb az ok, mivel a gyermek normál képességekkel normál iskolába kerülve már túl van egy szűrőn. Túl van annak megítélésén az óvónők vagy a nevelési tanácsadó véleménye alapján, hogy alkalmas, iskolaérett a gyermek normál általános iskolába. Azokban az esetekben, ahol az illetékes nevelési tanácsadó elvégzi szükséges iskolaérettségi vizsgálatot és ennek eredménye jó, vagy az óvónő úgy ítéli meg, hogy a gyermek  fejlesztések nélkül alkalmas elkezdeni az első osztályt, ott van ok a megnyugvásra.

Ez persze nem zárja ki a spontán fellépő problémák lehetőségét. Például iskolakezdéskor kiderülhet, hogy aktívabb, impulzívabb a gyermek, netán a figyelmét nehezebb tartani, a negyvenöt percet végigülni.

Cikk folytatása

Folyamatosan konfliktusban állok a gyerekemmel. Hogyan kezelhetném jobban a konfliktusokat?

Mi is kell ahhoz, hogy szülőként békésen tudjunk megoldani egy anya-gyerek vagy apa-gyerek konfliktust? Milyen nehézségei vannak a konfliktusoknak? Hányféle konfliktusról beszélhetünk pszichológiai értelemben? Milyen gyerekpszichológiai szempontokat kell figyelembe venni egy konfliktus megoldásakor?

A konfliktus pszichológiai értelemben érdekellentét, ellentétes akaratok, nézetek összeütközése. Egy konfliktus lehet destruktív, romboló hatású és konstruktív, vagy építő hatású. Destruktív, ha  érdemi megoldás nem születik. Konstruktív, ha mindkét fél tanul belőle, ezáltal és új megoldások születnek.

Bővebben

Férjem/feleségem munkanélküli lett. Hogyan tudnék neki segíteni úgy, hogy családunk egyben maradjon? Mit él át az álláskereső pszichológiai szempontból?

A munkanélküliség olyan stresszhelyzet, amely nagymértékben igénybe veszi az érintett személy alkalmazkodását. A munkanélküli személy egy frusztrált szituációba kerül, amelyhez szociális és anyagi veszteségek társulnak. Az az érzés kerülhet előtérbe nála, amely tanult tehetetlenség néven vált ismertté a pszichológiában. Ez azt jelenti, hogy a munkanélküli személy azt éli meg, hogy képtelen megváltoztatni az eseményeket, melyeknek kiszolgáltatottjává válik.

Bővebben